Vállalkozói Szellemű Oktatásért HUB

Projekt partner: Citi Alapítvány

Célcsoport: minisztériumok, vállalatok, iskolák, egyetemek, pedagógusok, diákok, civilek, oktatási szakemberek

Célkitűzés: a vállalkozói szellemű oktatás megerősítése a hazai oktatásban, jó gyakorlatok gyűjtése és megosztása, fórum biztosítása az érdekelt felek számára

Vállalkozói Szellemű Oktatásért HUB

Program összefoglaló:

A Vállalkozói Szellemű Oktatásért HUB (EE-HUB) célja, hogy Európán belül a vállalkozói szellemű oktatásban érdekelt felek legszélesebb körű hálózatát építse ki, egyben pedig a vállalkozói szellemű oktatás (EE) európai referencia szervévé váljon. Az európai hálózathoz idén 6 közép-kelet-európai ország csatlakozik, közöttük Magyarország, Románia, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Törökország. Ezen országokban kialakításra kerülnek az első nemzeti Vállalkozói Oktatási HUB-ok, amelyeknek célja, hogy 2020-ra az általános iskolák, középiskolák és szakképzést nyújtó intézmények minimum 25%-ában megjelenjen a vállalkozói szellemű oktatás, így segítve a fiatalokat a sikeres munkavállalásban. A 6 ország, amelyben a projekt elindul nem rendelkezik egyelőre még a vállalkozói oktatással kapcsolatos nemzeti stratégiával. Ugyanakkor ez egy kitűnő lehetőség arra is, hogy ezek az országok kapcsolatba kerüljenek azzal a 11 országgal, ahol már van ilyen stratégia vagy már dolgoznak annak kifejlesztésén.

További információ az európai hálózatról: European EE HUB és a projektben részt vevő országokról: National HUBs

Célkitűzések:

A partnerországokban olyan nemzeti HUB-ok létrehozása, amelyek a vállalkozói szellemű oktatásban érdekelt felek gyűjtőpontja lesz, legyen szó a minisztériumokról, vállalati szféráról, pedagógusokról, tudományos életről, felsőoktatásról, kereskedelmi és iparkamaráról vagy egyéni szakértőkről.
A bevont szakértőkkel munkacsoport létrehozása, amelynek feladata olyan célok és azok megvalósítására irányuló törekvések felvázolása, amelyek elősegítik a hazai vállalkozói szellemű oktatás fejlődését. A projekt a munkacsoportban résztvevő szakértők aktív részvételére épül, valamint hozzákapcsolódó kerekasztal megbeszélések és workshop-ok megrendezését is magában foglalja.
2018 tavaszán Regionális Vállalkozói Oktatási HUB Kerekasztal megrendezése Budapesten, amelyen jelen lesznek a 6 érintett ország oktatási és gazdasági minisztériumainak képviselői, hogy megvitassák mi szükséges a vállalkozói szellemű oktatás előmozdítása érdekében Kelet-Európán belül. Nyugat európai minisztériumok képviselőinek közreműködésével pedig bemutatásra kerülnek a már működő nemzeti stratégiák, mint helyi jó gyakorlatok.

Figyelem felhívása a vállalkozói szellemű oktatás szerepével kapcsolatban, kommunikációs kampány a régióban, melynek célcsoportját a döntéshozók és üzletemberek alkotják, hogy felismerjék, Európa milyen módon tudja enyhíteni a fiatal munkanélküliséget a vállalkozói kompetencia már iskoláskorban történő fejlesztése által.

Érdekelt felek:

Minisztériumok, politikai döntéshozók, helyi parlamenti képviselők, országos üzleti egyesületek, szervezetek, amelyek a vállalkozói oktatást támogatják, kutatók, egyetemek, iskolák, civil szervezetek

A projekt kapcsolódik a JA Europe projektjéhez: European Entrepreneurship Education Network http://www.ee-hub.eu/

Szakpolitikai ajánlások:

Magyar nyelven itt elérhető

Angol nyelven itt elérhető

HUB nyitókonferencia

Öszzefoglaló videó

Változó idők, változó kihívások az oktatásban – Vállalkozói Szellemű Oktatásért HUB nyitókonferencia

A Vállalkozói Szellemű Oktatásért HUB Nyitókonferenciája december 12 – én került megrendezésre a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Az új nemzetközi kezdeményezés (European Entreperneurship Education NETwork www.ee-hub.eu ) célja, hogy közös platformot biztosítson a vállalkozói szellemű oktatásban érdekelt feleknek, mind nemzeti, mind európai szinten. A minisztériumi, vállalati, oktatási és civil szférából érkező szakemberek együttműködése teret enged annak, hogy olyan továbblépési lehetőségek és célok fogalmazódjanak meg, amelyek hatékonyan segítik a vállalkozói szellemű oktatás fejlesztését Magyarországon.

A rendezvény során panelbeszélgetések keretében oszthatták meg tapasztalataikat a meghívott előadók, így körbejárva a munkaadói igényeket, a civil jó gyakorlatokat, a pedagógus felkészítésének valamint a felsőoktatásban résztvevő hallgatóknak az elérését.

A beszélgetéseket három alapkérdés kapcsolta össze:

miért fontosak a vállalkozói kompetenciák
hogyan lenne érdemes fejleszteni ezeket a készségeket
milyen továbblépési lehetőségek vannak és mi szükséges hozzájuk

Ugyanakkor felmerült a gondolat, hogy a világ felgyorsult technológiai, informatikai, ipari változásaira milyen módon lenne szükséges reagálni. Mit tehet az oktatás annak érdekében, hogy a kapui közül kikerült fiatalok sikeresen tudjanak belépni a munka világába? Mi hiányzik most az oktatási rendszerből?

Egyetértés született abban, hogy a munkaadók számára kiemelten fontos az ún. puha készségek megléte és fejlesztése (soft skills), legyen szó kkv – ról vagy multinacionális nagyvállalatokról. Fontos szerepet játszik a vállalkozói kompetencia, kezdeményezőkészség, önismeret, a proaktivitás, a munka iránti alázat és önfejlesztés készsége.

Legyen a munkavállaló jó problémamegoldói készségek birtokában, tudjon csapatban dolgozni és kreatívan gondolkodni. Mindezt azonban hogyan lehetséges egy olyan oktatási rendszerben fejleszteni, ahol a feszes tanmenet, a 45 perces tanórák, a tantárgyak egymástól való elszigeteltsége és az eredményközpontúság áll a központban? Hogyan lesz önállóan dolgozni képes munkavállaló az, aki nem tanult meg egy projekten önállóan vagy társakkal dolgozni a tanulmányai során? Aki utasításokat követ és a problémák kreatív megoldása helyett bevett receptek alapján dolgozik? Hogyan lehet egyáltalán értékelni eme készségek fejlesztését az oktatáson belül? Hogyan lehetne elismerni, ha valakinek 30% – kal javul a kommunikációs készsége? Hisz ezek nem tantárgyi ismeretek, nem osztályozhatók.

Melyek azok a lehetséges beavatkozási pontok, ahol segítséget kaphatnának a pedagógusok a vállalkozói szellemű oktatás megvalósításában?

Az izgalmas beszélgetések során sikerült hangot adni a különböző oldalaknak, így megtettük az első lépést egy olyan gyümölcsöző párbeszéd felé, amely hosszútávon gyűjtőpontja lehet az érdekelt feleknek.

Köszönjük előadóinknak, hogy csatlakoztak az eseményhez valamint vendégeinknek pedig a részvételt. Amennyiben szeretné letölteni az előadások anyagát, azt itt teheti meg, ha a panelbeszélgetések rövid összefogalójára kíváncsi, akkor görgessen lejjebb!

Partnereink voltak: NGM, Colibri HR Solutions, Women Startup Competition, VOSZ, Citibank, DIA, Edunet Alapítvány, uSchool, Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, Kunterbunte Welt, Civil Közoktatási Platform, EKE, SZTE GTK, SZIE GTK TTI, Corvinus Egyetem, EKE Kutatás Hasznosítási Iroda, VSZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma, KSZC Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakgimnáziuma.

A szakemberekből álló munkacsoport 2018-ban kezdi meg a munkáját, ezzel párhuzamosan pedig célunk a jó gyakorlatok gyűjtése és megosztása valamint olyan képzések, workshopok és konferenciák szervezése, amely segíti az oktatási és vállalati szféra együttműködését valamint a pedagógusok, oktatók munkáját.

A nyitókonferencia panelbeszélgetései

Vállalati panel

Milyen készségek fejlesztésére van szükség az oktatásban a sikeres munkavállaláshoz?

Felkért előadók:

Nagy Dóra: a Women Startup Competition képviseletében http://www.womenstartupcompetition.com/
Barathi Tamás : a Colibri HR Solutions képviseletében http://joincolibri.com/

Tardos János : a VOSZ képviseletében http://www.vosz.hu/

Ungár György : a Citi Magyarország képviseletében http://www.citigroup.com/citi/

Beszélgetési pontok:

milyen kompetenciákat várnak el a munkaadók az új, fiatal munkavállalóiktól, ezek sorában a vállalkozói kompetenciák milyen súllyal szerepelnek? Ugyanilyen vonatkozásban milyen elvárások vannak a fiatal vállalkozókkal szemben, ahhoz, hogy sikeres vállalkozókká válhassanak.
Melyek azok a kompetencia-hiányok, amiket „számon kérnek” az oktatási rendszertől, amire tehát mind közép- mind felsőszinten az oktatásban jobban oda kellene figyelni.
Saját tapasztalatok a megvalósított ez irányú programok során (workshopok, mentorálás, képzések, CSR tevékenységek)
Az állásbörzéknek, cégbemutatóknak, árnyékprogramoknak (és hasonló programoknak) milyen szerepe van/lehet a fiatalok pályaorientálásában, és a kompetencia-elvárások közvetítésében?

Változó világban, változó elvárásokkal találjuk szembe magunkat. Lehet, hogy tegnap még elég volt egy sikeres vizsga, vagy végzettség, azonban ma már nem 100%, hogy ez elegendő biztosítékot jelent az elhelyezkedésre. Ez a fajta felgyorsult ritmus számos kérdést felvet mind az oktatás, mind a munkaadók számára. A munkaadói oldal, mint az oktatásból kikerült fiatalok felvevő piaca, fontos, hogy kifejezésre juttathassa a véleményét , hisz lehet bármilyen jó az oktatás, ha nem készíti fel a fiatalokat a sikeres munkavállalásra. Adja magát a kérdés: milyen készségekre, kompetenciákra van igény a munka világában?

Számos kompetencia van, amely ide sorolható. A VOSZ részt vett egy felmérésben, amely azt vizsgálta milyen kompetenciákra van szüksége valakinek vezetői pozícióban. 9 kompetencia került kiemelésre:

szóbeli és írásbeli kommunikáció
ügyfélközpontúság
változásokhoz való alkalmazkodás képessége
vezetői készség
kapcsolatépítés
problémamegoldás
önképzés
csapatmunka
időmenedzsment

Ezek mellet a beszélgetés során további olyan soft skill-ek (ún. puha készségek) kerültek említésre, amelyek megléte egy munkavállalóban vagy vállalkozóban hozzájárul a sikeres munkavállaláshoz.

Egyik kiemelt terület az önismeret, hisz hatalmas előnyt jelent, ha valaki tisztában van azzal, hogy milyen képességek birtokában van, miben szeretne fejlődni. Könnyebben talál megfelelő pozíciót a munkaerőpiacon, ha a pozíció leírását olvasva felismeri mennyire illik ez a saját személyiségéhez, így megelőzve a csalódásokat.

Emellett fontos megemlíteni a rugalmasságot, a változásokhoz való alkalmazkodás képességét. Az, hogy az egyén változások esetén fel tudja venni a tempót, folyamatosan fejlődni akarjon és alkalmazkodjon a változó körülményekhez és kihívásokhoz. Egy olyan dinamikusan változó világban , mint amilyenben élünk is, ez az egyik legfontosabb képesség.

Ezeken túl pedig hasznos, ha a munkavállaló gyakorlatias, alázat van benne a munka iránt, kialakul benne egyfajta tulajdonosi szemlélet, azaz sajátjának érzi a munkát, így számításba veszi a kockázatokat és észreveszi a lehetőségeket.

Mi a helyzet jelenleg a munkaerőpiacon? Általánosan elmondható, hogy a vállalatok fantasztikus versenyt folytatnak a munkaerőért. Várható volt, hogy robbanás történik a munkaerőpiacon, amint kicsit helyreállt a nemzetközi kereskedelem és ehhez Magyarország is csatlakozni tudott, már érezhető is volt a hatása .

Ideális esetben az oktatási intézményekben fejlesztik a fiatalok ilyen jellegű készségeit, ám a versenyszférának nincs annyi ideje, hogy kivárja a következő generációt, így saját maga avatkozik be. Ám amíg a multinacionális valamint hazai nagyvállalatoknál a munkavállalók képzése megoldható belső körökben, addig a kkv-k esetében nincs kapacitás az új munkaerő képzésére, fejlesztésére. Gyakori problémát jelent, hogy a képzett munkaerőt hamar elcsábítja egy másik vállalat így hiába történt a fejlesztés. Láthatóan hatalmas a szakadék a nagyvállalatok és a kis vállalkozások között. Olyan emberekre van szüksége a cégeknek, akit behelyeznek a munkakörébe és máris dolgozhat.

Ehhez viszont már kiskortól kezdve meg kell alapozni a készségek fejlesztését, akár már óvodás kortól kezdve, fontos, hogy a vállalkozói szellemű oktatás átfogja az egész oktatást, hisz a társadalom jövője is ezen múlik, hogy ilyen szellemű emberek kerüljenek ki. A világ olyan kihívás előtt áll, amelyet csak akkor tud megoldani, ha ez a fajta gondolkodásmód kialakul bennük. A nyitottság és a változáshoz való alkalmazkodás.

Szakpolitikai panel

Vállalkozói aktivitás növelése 0-99 éves korig

Lakatosné Lukács Zsuzsanna, NGM Vállalkozásfejlesztési főosztály, főosztályvezető helyettes

A főosztályvezető helyettes asszony előadásában központi témaként merült fel a kérdés, hogy mi az, amiben fejlődésre lenne szükség, hogy a versenyképességünket javítani tudjuk. Nemzetközi viszonylatban Magyarország számos területen fejlődött legyen szó a vállalkozások finanszírozási forráshoz jutásáról, a nemzetköziesedésről, az egységes belső piacon tapasztalt javulásról 2008-hoz képest. Habár kívánatos karrierpálya lett a vállalkozói lét az elmúlt időszakban, még mindig igaz, hogy a vállalkozói oktatás területen sajnálatos módon lemaradunk az EU átlagtól.

A kezdeményezések iskolán belül megvalósult elemei között felsorolható:

Számoljunk a jövővel roadshow események , amely során kiemelkedően magas számú pedagógussal volt lehetőség az együtt gondolkodásra. Ezen események során egyetértés született, hogy a vállalkozói szemléletű oktatást mélyebbre szükséges integrálni, szükséges, hogy élményalapú legyen, valamint az üzleti és oktatási szférát szorosabban össze kell kapcsolni. Ennek a kezdeményezésnek köszönhető az önkéntes vállalkozói adatbázis létrehozásának elindítása, a digitális segédanyag kialakítása, a tematikus hetek kibővítése, illetve a szakgimnáziumok 10. évfolyamában a pénzügyi és vállalkozói ismeretek bevezetése.

Iskolán kívüli kezdeményezések között fontos megemlíteni a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására létrejött program, a Dobbantó program, a JAM Diákvállalkozás program valamint a Leaders for a Day árnyékprogram diákok számára vagy a vállalkozói mentorálás.

Civil panel

Jó gyakorlatok és civil kezdeményezések: eredményes vállalkozói szemléletformálási progrmaok és azok tapasztalatai

Felkért előadók:

Kovács Anikó: Edunet Alapítvány https://www.edunet.hu/
Oswald Réka : uSchool http://uschool.hu/ és Volom Sára tanuló a program résztvevője
Szilágyi Orsolya : JAM Diákvállalkozás Program http://diakvallalkozasok.hu/
Takács Viktória: demokratikus Ifjúságért Alapítvány https://i-dia.org/

Beszélgetési pontok:

jó gyakorlatok és azok eredményeinek bemutatása,
ha van a területet érintő kutatási eredmény, annak bemutatása
a külföldi példák hogyan építhetők be? Milyen adaptációs munkákra van szükség?
kell-e tananyag, vagy elegendő a szimulált vagy valóságos tevékenység során átélt tapasztalat?
milyen kompetenciák fejlesztése fontos már iskoláskorban, melyeket fejlesztik a programok, hogyan hat ez a fiatalokra
milyen módon lehetne a középiskolások kötelező közösségi szolgálatát „becsatornázni” e szervezetek működésébe?
milyen tényezők segítik, és mik gátolják a szóban forgó civil szervezetek tevékenységét?

Számos jó gyakorlat valósul meg Magyarországon , amelyek célja, hogy segítségükkel a fiatalok felelősen gondolkodó, problémákat megoldó, együttműködésre képes sikeres felnőttek/munkavállalók legyenek. A jelen oktatási szféra azonban nem áll készen arra, hogy kövesse a világban végbemenő változásokat.

A beszélgetés kiindulópontja a segédanyag/tananyag szükségessége volt, amely kérdésben egyetértettek a szervezetek képviselői.

A válasz röviden: IGEN, segédanyag, tananyag kell, amíg nincs hozzárendelt tananyag és dedikált idő,a ddig egészen biztosan nem foglalkoznak vele. Fontos azonban itt is kiemelni, hogy a LEGNAGYOBB TUDÁS A SAJÁT TAPASZTALAT. Nem lexikális tudásra kell gondolni, hanem élményalapú oktatásra, amikor saját bőrükön tapasztalják meg a folyamatot a fiatalok. Hasonlítható ez a vezetéshez, ahol meg lehet tanulni a KRESZ szabályokat könyvekből, de igazából vezetni csak az úton lehet megtanulni.

Ez a fajta oktatás azért is vonzó a fiatalok számára, mert itt tényleg összekapcsolódik az elmélet és a gyakorlat, itt az elsajátított elméletet gyakorlatban is tudni kell alkalmazni, ami egy nagyon motiváló folyamat.

Ami pedig kiemelt jelentősége a vállalkozói szellemű oktatásnak, hogy itt a diákok megmutatkozhatnak az iskolai keretektől eltérő területeken is, ezáltal pedig megváltozik a státuszuk a csoportban.

A vállalkozói kompetenciákat fejlesztő programokban résztvevő diákok megtapasztalják azt a tanulási élményt, amelynek során megértenek egy problémát, gondolkodnak rajta, ötletet dolgoznak ki és megvalósítják azt.

Kérdés persze, hogy kell-e ez mindenkinek? Hiszen nem cél az, hogy mindenkiből vállalkozó legyen. A válasz egyértelműen igen. Ahhoz, hogy a munka világában sikeresen helytálló fiatalok kerüljenek ki az iskola kapui közül, elengedhetetlenül szükséges a vállalkozói kompetenciák, a kezdeményezőkészség, a kommunikáció, az önismeret fejlesztése vagy az önbizalom erősítése. A vállalkozói szellemű oktatás ennek ad teret az oktatáson belül.

Az oktatás különböző területein más-más kezdeményezések támogatják a pedagógusok munkáját , ezek közül az alábbiak kerültek bemutatásra:

A DIA szervezet küldetése, hogy programjain keresztül a fiatalok képesek legyenek felelősen gondolkodni a jövőről, tapasztalatokat és tudást szerezni az őket körülvevő világról, megtanuljanak beleszólni az őket érintő ügyekbe, és kreatív problémamegoldóként részt vegyenek a közösségi problémák megoldásában. További részletek a programokkal kapcsolatban DIA projektek

Az Edunet Alapítvány támogatja a 21. század igényeinek és lehetőségeinek megfelelő tanulást, a jó oktatáshoz való széleskörű hozzáférést , valamint a tanulói életpálya sikerességét elősegítő programok kidolgozását és terjesztését tekintik fő feladatuknak. Edunet projektek

A JA Magyarország Alapítvány elméleti és gyakorlati oktató programjaival kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar fiatalok kompetens, önálló, és felelősségteljes vállalkozóvá váljanak, illetve felkészültségük minél inkább megfeleljen leendő munkáltatóik elvárásának. JAM projektek

A három hónapos BCCH-uSchool vállalkozói klub az üzleti gondolkodásra készíteti fel a középiskolából érkező diákokat. A középiskolások gyakorlati képzésen keresztül ismerhették meg, miként tudnak eljuttatni egy ötletet a megvalósításig. A program során a 17–18 éves tanulók belekóstolnak a projekt- és üzleti tervezésbe, a marketing és sales alapjaiba, a csapatmunkába, de ami a legfontosabb, megtanulják, hogyan kell prezentálni egy hónapokon át fejlesztett projektet, és képviselni önmagukat. uSchool programról

Pedagógus panel

Melyek a legfontosabb kapcsolódó feladatok a közoktatásban és a szakképzésben

Felkért előadók:

Dudás Anikó – Kunterbunte Welt
Földes Petra – tanár, mentálhigiénés szakember – Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete (OFOE)
Himer Csilla– „pénzpedagógus”, Civil Közoktatási Platform
Lévainé Major Csilla – közgazdász tanár, Veszprémi SZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma
Kádek István – Eszterházy Károly Főiskola, Gazdaságtudományi Kar
Ölvediné Megyei Gyöngyi – KSZC Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakgimnáziuma

Beszélgetési pontok:

A közoktatás és a szakképzés intézményeiben melyek a témával kapcsolatos legfontosabb feladatok, és az eddigi, jó gyakorlatok; továbbá: milyen segítségekre, új lehetőségekre lenne szükség az effajta képzés hatékonyabbá tétele érdekében.

sikeresen alkalmazott módszertani megoldások, programok
pedagógusok hatékony felkészítése, elegendő-e a tanárok tanfolyami felkészítése?
legyen-e önálló, közismereti jellegű gazdaságismereti tanár-szak vagy a tanárképzés keretébe illeszteni a felkészítést a gazdálkodói szemlélet formálására.
kell-e önálló tantárgy? Ez kötelező legyen, vagy választható?
hogyan biztosítható a gyakorlati élethez való kötődés?
hogyan lehetne integrálni a vállalkozói oktatást és a pénzügyi kultúrára nevelés eddig elkészült tananyagait?

Az élet minden területén szükség van a vállalkozói kompetenciára és szemléletre, függetlenül attól, hogy szakgimnázium, általános iskola, általános gimnázium vagy felsőoktatás; hiszen mindenkinek van legalább egy saját vállalkozása, ami a saját élete.

Ugyanakkor az ehhez kapcsolódó módszertan és a tantárgy kérdése számos további kérdések sorát veti fel. Alapvetően azok a módszerek, amelyekkel ezek a vállalkozói kompetenciák fejleszthetők részben nem ismeretekhez köthető módszerek, hanem inkább készségfejlesztő gyakorlatok. Az időt tekintve pedig nem megvalósíthatóak a jelenlegi 45 perces szabályozott órakeret alatt., ha számításba vesszük a a ráhangolódást, az elmélyült munkát, a tapasztalatok rögzítését és a levezetést. A megoldandó feladat, hogy az ezen módszerek által leírt gyakorlatok hogyan illeszthetők be az iskolai rendszerbe. Ez pedig továbbvisz ahhoz a dilemmához, hogy külön tantárgy -e vagy sem.

Mialatt a szakgimnáziumokban nagyobb a nyitottság a gazdasági, vállalkozói ismereteket-készségeket fejlesztő programokra, addig az általános gimnáziumokban ez egyáltalán nem jelenik meg. A gimnáziumok zárt kapui mögött egyfajta mesterséges világban tanulnak a gyerekek, és így próbálnak felkészülni az életre. Vállalkozói kompetenciákat azonban nem lehetséges fejleszteni úgy, hogy nem reflektálunk a környező világra.

A jelen rendszerben szórványosan megjelenő ismeretek , mint pl. a matematikában a kamatos kamat számítása, történelemben a gazdaságtörténeti vonatkozások vagy földrajzból a globális problémák, nem állnak össze egységes szemléletté.A tantárgyak magasra nyúló válaszfalai mereven elválasztják egymástól ezeket az ismereteket, ami akadályt jelent a vállalkozói szemléletű oktatás megerősítésében. Ugyanúgy mint a 45 perces órakeret, amely újragondolása feltétlenül szükséges a készségfejlesztő foglalkozások sikeres megvalósításához.

Ezt támasztja alá a jellemző pedagógusi tapasztalat is, amely bizonyítja, hogy sajnálatos módon a 45 perces blokk csupán arra ad elegendő időt, hogy nagyon feszített tempóban lefedje a tankönyvi anyag 20 oldalát, mialatt ugyanannak az anyagnak játékos, készségfejlesztő elsajátításának sokkal nagyobb az időszükséglete.

A tanórai munkát a kimenet határozza meg, amíg például olyan feszes érettségi kimenet van jelen az oktatásban, amely elérése nem ad időt és teret a készségfejlesztésnek az ismeretátadáson túl, addig nem lehet ilyen jellegű oktatásról beszélni. Szakkör szinten nagyon nehéz bármit is megvalósítani addig , amíg egy 10. évfolyamos diáknak heti 36 tanórája van.

Nagy segítséget jelentene az is, ha a pedagógusok egy olyan tantárgyat kaphatnának, ahol van elég idő és nincs szoros kimenet, mint például az érettségi, ahol írásbeli vizsgát kell tenni. Főképpen azért, mert a vállalkozói kompetenciafejlesztést nem lehet érdemjeggyel mérni.

Tananyagra, segédanyagokra szükség van az előrelépéshez, ugyanakkor a 21. században már nem tantárgyak formájában kellene gondolkodni. Mindaddig, amíg például a történelembe be van integrálva 11 óra a gazdasági ismeret, és csak arra törekszünk, hogy kipipáljuk, úgy, hogy a pedagógusok nem kapnak felkészítést ennek tanítására, addig nem történik semmi.

A tanárszakokon segítséget jelentene, ha minimum lenne féléves gazdasági képzés, ám ennek is fontos a módszertana. Hiszen jegyzetekkel, tesztekkel pontosan az a fajta szellem veszik el, amit a diákoknak akarunk átadni.

Beszélgetés során említett példák:

Bázisiskola program: Az anyag elsősorban 9-13. évfolyamon tanuló középiskolásoknak szól, de gondolva a 6 osztályos gimnáziumokra, a fiatalabb korosztálynak készült modulokat 7. és 8. évfolyamokon is használni lehet. A megadott időkeret (alkalmazkodva az iskolai gyakorlathoz) 45, illetve 90 perc. A megvalósításra az osztályfőnöki óra kerete mindenképpen lehetőséget nyújt, de jelölték a foglalkozástervekben a tantárgyakhoz való kapcsolódásokat, így a foglalkozások nagy része más óra keretében is megtartható.

Link

Eszterházy Károly Egyetem, gazdaságismeret szakos tanárképzés (1992-2009)

Link

JAM Diákvállalkozás Program

Link

Felsőoktatási panel

Hogyan lehetne a hallgatók legszélesebb köréhez közelebb hozni a témát?

Felkért előadók:

Czeglédi Csilla – egyetemi docens, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet
Huszár Sándor – tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Jordán Dániel – irodavezető, Eszterházy Károly Egyetem, Kutatáshasznosítási Iroda
Kerékgyártó Gábor – tudományos segédmunkatárs, Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Kisvállalkozás-fejlesztési Központ Tanszék

Beszélgetési pontok:

Megvalósított (vagy hamarosan megvalósításra váró) jó gyakorlatok, illetve kutatások, és azok eredményei
Hogyan lehetne a hallgatók legszélesebb köréhez közel vinni ezt a témát?
Elegendő-e a szabadon választott vállalkozói kurzus felajánlása, vagy valamiféle kötelező, mindenki által felveendő tanegységre lenne szükség?
Kik oktatnák olyan intézményekben a vállalkozói alaptárgyat, amelyek gazdaságtudományi karral/intézettel nem rendelkeznek?
Céglátogatások/vendég, gyakornoki programok-meghívások szerepe
Hogyan teremthető meg az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása?

Számos nemzetközi projektszemléletű, innovatív modell létezik a felsőoktatásban résztvevő hallgatók vállalkozói ismereteinek és készségeinek fejlesztésére. Ugyanakkor Magyarországon is létezik sok jó gyakorlat, kezdeményezés, mindazonáltal továbbra is jellemző, hogy Magyarországon még mindig falakkal vannak körülvéve a felsőoktatási szakemberek. Továbbra is többnyire csak szakestek, szakkollégiumok fiormájában valósulnak meg ezek a kezdemnyezések.

Fontos említést tenni arról a nehézségről, ami a hallgatók motiválását, bevonását illeti. Általános tapasztalat, hogy a hallgatókat nagyon nehéz megszólítani illetve kérdés az is, hogy a 20-as éveiben járó fiatal esetében lehet-e szó még a készség szintű oktatásról vagy csak azokkal foglalkozni, akikben megvan a plusz érdeklődés, spiritusz.

Az előrelépéshez szükséges egy jó tananyag, amire építve lehetne élményközpontúan és gyakorlatorientáltan fejleszteni a hallgatókat. A kettő kombinációja képes biztosítani a sikeres munkát. Fontos az is, hogy a hallgatók kapcsolatba kerüljenek a vállalkozásokkal, vállalati mentorokkal.

Ideális esetben ez a képzés, kurzus szabadon választható kell hogy legyen minden karon tanuló hallgató számára.

A beszélgetés során említett példák, jó gyakorlatok:

ERENET: Közép-európai Vállalkozáskutatással és Oktatással foglalkozó Egyetemek Hálózatának. Az angol EntREpreneuship NETwork – vállalkozói hálózat akronímja. Nyitott partnerségen alapuló kutatói és oktatói hálózat.Link

SZTE projekt: Embedding Entrepreneurship Education – résztvevő hallgatók vállalkozói kompetenciáinak fejlesztése üzleti mentorok és oktatók támogatásával.

Link

Eszterházy Károly Egyetem, Kutatáshasznosítási Iroda: Vállalkozásindító klub

Link

Újbudai Hallgatói Startup Link

Vállalkozói Szellemű Oktatásért HUB

HUB nyitókonferencia

A nyitókonferencia panelbeszélgetései

ALAPADATOK

NYILATKOZATOK